Törvényi változások

A béren kívüli juttatások szorzószáma csökkent 1,19-ről 1,18-ra, a szociális hozzájárulás mértéke pedig 27%-ról 22%-ra, így az adózás az alábbiak szerint változott: a béren kívüli juttatásoknál 34,51%-ről 34,22 %-ra, illetve a meghatározott szolgáltatásoknál 49,98%-ról 43,66 %-ra csökken.

Ennek köszönhetően sokkal kisebb lesz a többletteher.

Béren kívüli juttatások változása

A kedvezményes juttatások köre két elemre szűkült: a 100 000 Ft-os készpénzjuttatásra és a SZÉP Kártya juttatásra. Utóbbinál a költségvetési szervek keretösszege 200 000Ft, míg a versenyszférában ez 450 000 Ft. Minden egyéb juttatás meghatározott juttatásnak minősül, és 43,66%-al adózik.

Az egészségpénztári és nyugdíjpénztári honlapon a munkáltatói menüpontban megtekinthetőek a táblázatok a juttatások hatékonyságáról, a költségek és a juttatások összehasonlításáról.

Az adómentes juttatások esetén az adományoknál a munkáltató adományozhat összeget a pénztárnak, de a megjelölt pénztártagok egyéni számlájára. Ez a nem a munkáltatónál adózik, hanem a dolgozónál, ám csak év végén, ráadásul adókedvezmény vehető igénybe rá. Ezért nagyon hatékony, kedvező adózású juttatásnak minősül.

A gazdasági környezet változásai

Jelentős változásokat jelentenek a 2017-es évre a várhatóan stabil gazdaság és a gazdasági növekedé, a növekvő jövedelmek, a növekvő megtakarítások és ennek eredményeként a megfontoltabb pénzügyi magatartás Viszont új veszélyek jelentek meg, így például a túlköltekezés (különösen a bővülő jövedelmeknél), illetve a munkáltatóknál a juttatási formák bősége.

Paradigmaváltás

A növekvő lakossági magánfogyasztásra épülő magas ütemű gazdasági növekedés hazánk egyik célkitűzése. Ennek eszközei például a jelentős béremelés és a bérterhek csökkentése. A vállalkozásoknál a személyi jellegű ráfordításokon belül a bérek súlya várhatóan tartósan és jelentősen növekedni fog. Viszont a vállalatoknak a nyereségtermelő képessége nem biztos, hogy ugyanilyen ütemben képes nőni. A béren felüli juttatásoknál emiatt változásnak kell majd bekövetkeznie. A bér a teljesítményünk ára, de ez elmarad a megtermelt értékétől. Viszont a bér a munkavállaló szempontjából: a családot eltartó jövedelem.

Ha ez a jövedelem nő, akkor felvetődik a kérdés, hogy a munkáltatóknak a sok választható juttatást figyelembe véve meg kell-e felelniük minden igénynek, és minden juttatást garantálni a dolgozók részére. Új hangsúlyt, új szerepet kell adni a béren kívüli juttatásoknak.

A megtakarítás növekvő szerepe

Publikált kutatás szerint a magyarok 76%-a úgy gondolja, hogy az állam feladata a nyugdíj biztosítása.

Ellenben tény: a demográfiai változások ellen a kormányzatok túl sokat nem tudnak tenni. Az évek múlásával egyre rosszabb az arány az aktív keresők és az eltartottak között. Ennek következményeként az állam által biztosított nyugdíj csökkeni fog, a nyugdíjkorhatár ugyanakkor egyre nő. Sokszor, sokféleképpen elhangzott már: fenntarthatatlan a mai nyugdíjrendszer. Ezért a magán megtakarítások szerepét növelni kell, ez az egyetlen megoldás.

Önkéntes pénztárak – egyedülálló lehetőség

Az önkéntes pénztárak az egyedüli intézmények, ahol az egyéni megtakarítás kiegészíthető a munkahely támogatásával, ráadásul mindkettőt adókedvezménnyel is támogatja az állam. Rendszerszintű előnyöket biztosít az egészség- és önsegélyező pénztár is. Sok dolgozó, illetve vállalkozás azért idegenkedik a pénztártól, mert nem tudja, hogy a nyugdíjpénztárral szemben itt bármikor felhasználható az összeg, nem kell tartósan lekötni.

Döntő szerepben a munkáltatók

Nagyon sokan megrettentek a változásoktól, s megszűntették a munkáltatói hozzájárulást vagy korlátozták a béren kívüli juttatásokat. A megoldás azonban éppen ennek ellenkezője lenne. A szolgáltatási kör szűkítésével ugyanakkor bizonyos munkavállalói körnél koncentrálhatunk a legfontosabb közös elemekre: a pénztári tagságra és a rekreációban fontos szerepet betöltő SZÉP Kártyára. A béren felüli juttatások meghatározásával a cégek számos irányban, jelentősen befolyásolhatják a dolgozói magatartást. Szorgalmazhatják például a pénztárakba történő egyéni befizetést: a 100 ezer forintos készpénz-juttatásból többet hozhatnak ki a dolgozók az erre vonatkozó 20%-os adókedvezmény révén.